A turistákat mágnesként vonzó helyet eddig közúti gát kötött össze a szárazfölddel. A gátat 2014 végére elbontják, így 130 év után Mont Saint-Michel–t ismét víz veszi majd körbe.
2013. július 27., szombat
2013. július 20., szombat
Dózsa György - 1514. július 20.
A Dózsa György nevével fémjelzett parasztháború vezére 499 éve halt kínhalált azt követően, hogy Szapolyai János erdélyi vajda (később Zápolya János magyar király) Temesvárnál 1514. július 15-én vereséget mért a jobbágyfelkelésre.
Kondor Béla: Jelenetek Dózsa György idejéből (rézkarc, 1956)
Dózsa György mellett a felkelést vezető társai is fogságba kerültek. Szapolyai az elfogott Dózsa számára különösen kegyetlen (egyébként a középkorban nem szokatlan) halálnemet választott.
Kondor Béla: Jelenetek Dózsa-György idejéből (rézkarc, 1956)
Kondor Béla: Jelenetek Dózsa György idejéből (rézkarc, 1956)
A korabeli feljegyzések így írtak kivégzéséről:
„Először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak, fogaikkal széttépték és felfalták. A szeme láttára három darabra vágták öccsét, Gergelyt majd ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették.”
Kondor Béla: A népvezér mennybemenetele (rézkarc, 1956)
Kondor Béla: Így jár minden próféta (rézkarc, 1956)
Kondor Béla, a XX. század talán legsokoldalúbb kétszeres Munkácsy-díjas grafikusa, festőművésze állított művészi emléket Dózsa Györgynek az 1956 nyarán megvédett főiskolai diplomamunkájával, a „Jelenetek Dózsa György idejéből” című hétrészes rézkarc-sorozattal.
2013. július 17., szerda
Aki a ’30-as évek New York-ját megőrizte az utókornak
Berenice Abbott amerikai fotográfus 115 éve született az Ohio állambeli
Springfieldben. Abbott a New York City-t bemutató, az 1930-as évek végén
készített fekete-fehér fényképes dokumentációjával vált világhírűvé.
2013. július 6., szombat
"Kandinszkij Párizsban"
A New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumban június végén nyílt egy Kandinszkij kiállítás a festő párizsi korszakából, mely egyben kompenzáció is a művész felé, akinek munkássága az utóbbi időkben kissé háttérbe szorult. Az orosz származású festő a ’30-as évek második felétől élt és alkotott a francia fővárosban. Ezt az alkotói korszakát a művészettörténészek a dinamikus Bauhaus müncheni éveiben született, karrierjét meghatározó darabjainál kevesebbre tartják. A mostani kiállítás - műkritikusok segítségével - ezen a szemléleten szeretne változtatni.
Bájos kép, ahol a pici alakok aktív játékos pózokban ülnek a drótokon. A képen mintha geometrikus elrendezésű kis embriókat látnánk. Mivel Kandinszkij fejében mindig ott motoszkált a zene világa is, akár kottának is láthatjuk e képet a drótokon ülő kis hangjegyekkel. A festményen színeket és hangokat láthatunk-hallhatunk.
…így készült a festmény: a Mester és a Mű…
A legújabb művészettörténeti kutatások szerint ezeken a festményen Kandinszkij korai, még oroszországi (München előtti) képeinek hatása tér vissza. Egyes kritikusok szerint a kép azt az optimista, békés jövőt vetíti elénk, amikor az emberek a fogyasztás varázsától már megszabadultak.
A Guggenheim Múzeum különleges figyelmet szentelt az orosz
származású művésznek, akitől több mint 250 festményt őriz. Ezek a napokban
megnyílt New York-i kiállításon láthatók. Az eseményről - nagy Kandinszkij rajongójaként - írtam tudósításomat az „Elle” magazin nyomán.
2013. július 2., kedd
Pesti látogatás Egon Schielénél
Schiele
művészetét könyvtárnyi anyagok formájában a művészettörténészek már
feldolgozták. Velük nem vehetem fel a versenyt. Miután megnéztem a budapesti
kiállítást magát Egon Schielét idézném,
aki versben így foglalta össze ars
poetica-ját:
Önarckép (1914)
„Önnön magamé vagyok
meg azoké, akik megkapják mindenemet,
mert mámorosan sóvárogták velem a szabadságot,
és mindenkié, mert mindenkit
egyformán szeretek – szeretek.
Legelőkelőbb vagyok az előkelők között
és legviszonzóbb a viszonzók között.
Ember vagyok, szeretem a halált,
és szeretem az életet.”
/Kurdi Imre fordítása/
A halál és a lányka - 1915
Talán
nincs másik festő, akinek kamaszkori gyötrelmeit, identitáskeresését, saját
testéhez és a másik nemhez való érzelmi viszonyának fejlődési stádiumait olyan
pontosan lehet követni a műveiből, mint Schielénél. A művészettörténetben a
legtöbb önarcképet, amelyek közül rengeteg az önakt – összesen százat – ő
készítette.
Önarckép ingben – 1910
Félmeztelen önarckép – 1911
A
budapesti tárlaton, amelynek főműve „Önarckép
lampionvirággal” című olajfestmény, Egon Schiele művészetének segítségével
a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába kapunk
betekintést.
Önarckép lampion virággal - 1912
Önarcképével
egy időben készült barátnőjéről, Wally
Neuzilról készített portréja is,
akivel végül is igen erkölcstelenül viselkedett. Egy tisztes polgári családból
származó lánnyal kötendő kedvező házasság miatt szakított vele.
Wally arcképe - 1912
Aktjaival
sokkolta és megbotránkoztatta a közönséget. Ilyen témájú képei miatt el is
ítélték, majd néhány hétre börtönbe zárták, ami nagy hatással volt rá.
Ülő nő kék hajpánttal – 1915
Két barátnő – 1915
Térdelő nő, vörös hajú akt – 1917
Expresszionista
stílusával groteszkséget, nyugtalanságot, erotikát fejez ki festményein,
rajzain. Művei az akkori dekadens hangulatot tükrözik, portréi a freudi tételek
igazolására születtek.
„Moa” a táncosnő - 1911
Térdelő nő narancsvörös ruhában - 1912
/Modellje nem más, mint kiskorú húga, Gertrude/
Fa késő ősszel – 1911
/A Schielére oly jellemző szögletes-göcsörtös
vonalvezetésű képen japán és van Gogh hatása érződik/
Halott anya I. – 1911
Schiele
azt a korabeli divatos eszmei áramlatot osztotta, hogy a gyerek születésével az
anya személyisége meghal, aki aztán gyermekében él tovább.
Anya gyermekével – 1912
Ház és fal a dombos vidéken – 1911
Hasonmás – 1911
Remeték – 1912
/A festmény fő alakja maga Schiele, mögötte babérkoszorúval a fején a választott „művész
apa”: Gustav Klimt/
A
Szépművészeti Múzeum két teremében kiállított képeken - a zömében a bécsi
Leopold Múzeumtól kölcsön kapott alkotásokon - Schiele érzelmi érésének folyamatát
láthatjuk. 1913-tól festészetében
művészeti váltás következett be. Későbbi feleségével való megismerkedése élete nyugodt
szakaszát jelentette.
Stein an der Donau a Kreuzbergről nézve
– 1913
Csendélet könyvekkel (Schiele
íróasztala) – 1914
/A kép már a kubizmus jegyeit viseli magán/
Anya két gyerekével II. – 1915
E
képet húgának, Gertinek, festette nászajándékként, akivel szintén igen
erkölcstelenül járt el. Miután Schiele festő barátja a még fiatalkorú lányt
teherbe ejtette, Schiele ellenezte a házasságkötést Gerti nagykorúságáig. Ezzel
a gesztusával – a testvéri együttérzés helyett a családfőnek és a férfinek
kijáró döntési jogot kikövetelve – megszégyenülésre kényszerítette húgát, aki
végül is nyolc hónapos terhesen ment férjhez. A festmény a gyerek
megszületésére készült el. A képen
látható baloldali gyerek szemei csukva vannak, nem tudhatjuk: netán vak-e?
Önkéntes katona - 1916
Schielét
az I. világháborúban szép kézírása okán nem fegyveres, hanem irodai szolgálatra
hívták be. Katonaként Bécshez közeli laktanyákban volt, ahol szabad idejében
módjában állt rajzolni és akvarelleket festeni.
A művész felesége, Edith Schiele, csíkos
ruhában – 1917
…és egy szintén 1917-ben készült fotón
férje műtermében… Ekkor már igen féltékeny volt Schiele modelljeire.
A lány, a Szűz - 1917
Fekvő nő – 1917
A család – 1918
Ez
az, ami végül is soha nem adatott meg neki, csak festményként. Felesége 1918-ban
gyereket várt, és azt festette meg, mikor az erős férfi karjai védőszárnyként
védik-óvják asszonyát és gyerekét. (E kép
a tárlaton nem látható!)
1918. októberében az I. világháborút követő
spanyolnátha járványban elhunyt hat hónapos terhes felesége, majd néhány nappal
később Schielét, aki hetekig ápolta feleségét, is elvitte a járvány. A házaspár
1928-ban felállított bécsi síremléke Ferenczy
Béni alkotása.
A tárlat 2013. szeptember 29-ig tekinthető meg a
Szépművészeti Múzeumban
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)