2011. január 26., szerda

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének levele (magyarul)



Neelie Kroes
Az Európai Bizottság alelnöke

Brüsszel, 21. 01. 2011
D(2011)7211   

Excellenciás Úr,

azokra az intézkedésekre hivatkozom, amelyekről Magyarország küldött hivatalos értesítést, a 89/552/EK irányelvet módosító 2007/65/EK Irányelv átültetéséről, amelyet a 2010/13/EU irányelv iktatott törvénybe (Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló Irányelv, a továbbiakban: AVMSD).

A Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal. Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk.
Ebben a szakaszban a következő pontok tisztázását kérjük:
Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik.
A Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amelyet a Médiaalkotmány 13. paragrafusának 2. bekezdése és a Médiatörvény 12. paragrafusában definiál, összhangban van-e az AVMSD-vel és az EU-alapszerződésnek a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival (EU-alapszerződés 56. és 49. paragrafus).
Az AVMSD 4. paragrafusának 1. bekezdése alapján a tagállamok szabadon megkövetelhetik az illetékességükbe tartozó médiatartalom-szolgáltatóktól, hogy részletesebb és szigorúbb szabályoknak feleljenek meg az irányelv területén, ha ezek a szabályok összhangban vannak az uniós joggal.
A Bizottság szakértői úgy értelmezik a fent említett, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget, mint részletesebb vagy szigorúbb szabályt, figyelembe véve a válaszadási jogra vonatkozó intézkedést (AVMSD 28. paragrafus). Ezért szükséges, hogy mindez megfeleljen az uniós jognak. A Bizottság szakértőinek azonban kétségei vannak afelől, hogy ez összhangban van-e az arányosság elvével és az EU Alapjogi Chartájának 11. paragrafusával, amely a szólás szabadságának és az információszabadságnak az alapvető jogát tartalmazza.
Mint az Irányelv 102. pontjában is olvasható, a televíziós szolgáltatók számára a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelessége mindennapos. A szolgáltatók tevékenységének aránytalan akadálya lehet azonban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét és ennek következtében a Médiatörvény 181. paragrafusának rendelkezéseit minden audiovizuális médiaszolgáltatóra kiterjesztették, köztük az on-demand, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra is (VOD, lekérhető videó és audiovizuális blogok) – anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoznának meg az engedélyeztetés feltételei, méret, piaci részesedés, célközönség, témaválasztás vagy a hasonló típusú, versenytársat jelentő médiumok számával kapcsolatban. Sőt, ugyanezen okokból ezek a rendelkezések a szólásszabadság és az információszabadság indokolatlan korlátozását is jelenthetik.
Általánosságban véve, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének ilyen széles körű kiterjesztése – amelyet ráadásul eléggé általánosan fogalmaztak meg, így tág teret hagytak az értelmezésnek – akadályt jelenthet a gazdasági társaságok unión belüli szabad letelepedése és a szolgáltatás szabadságának az EU-alapszerződés 49. és 56. paragrafusának betartásában, mivel elrettentheti más tagállamok médiaszolgáltatóit attól, hogy Magyarországon telepedjenek le, és ott nyújtsanak médiaszolgáltatásokat.
Végül, a bizottság alaposan kiértékeli majd, hogy a Médiaalkotmány 13. paragrafusát és a Médiatörvény 181. paragrafusát az illetékes hatóságok miként hajtják majd végre az adást sugárzó médiumok esetében.
Származási ország elve.
A bizottság szakértőinek afelől is kétségei vannak, hogy a Médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az AVMSD 3. paragrafusához. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy egy tagállam átmenetileg mentességet élvezzen azon kötelesség alól, hogy biztosítsa a szabad vétel lehetőségét, illetve hogy ne korlátozza a más tagországok audiovizuális médiaszolgáltatói által kibocsátott jelek továbbítását. Ez abban az esetben lehetséges, ha a tagország úgy véli, hogy a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat sérti a szolgáltató, és azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az adott intézkedéseket az Európai Bizottság értékelte, és úgy határozott, hogy azok megfelelnek az EU-jognak, így az arányosság elvének is.
Figyelembe véve, hogy ezek az intézkedések mentességet adnak a származási ország elve alól, illetve hogy ezen intézkedések olyan esetekre vonatkoznának, amikor a médiatartalom-szolgáltatók az alapításuk helyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságai szerint nem sértették meg a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat, a bizottságnak komoly kétségei vannak afelől, hogy vajon a büntetések kiszabása, amelyet a jelek szerint a 176. és a 177. paragrafus előre vetít, arányos intézkedésnek számít-e.
Regisztrációs kötelezettségek.
A bizottság szakértőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a Médiatörvény 41. cikkelye, amely minden médiánál regisztrációs kötelezettséget ír elő (főként a sajtónál és az online médiánál), aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást (EU-alapszerződés 49. és 56. cikkelye).
Míg a műsorszolgáltatók regisztrációja bevett gyakorlat más tagállamokban is, és néhány tagország az on-demand médiaszolgáltatásoknál is ezt a megoldást választotta, ugyanez a kötelezettség más médiánál (például az internetes oldalaknál, nem privát blogoknál és gazdasági elemzéseknél) indokolatlan akadály lehet azon médiaszolgáltatóknak, amelyek Magyarországon akarnak letelepedni, vagy más tagállamból Magyarországon kívánnak szolgáltatást nyújtani.
Az effajta akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs kötelezettség kiterjesztése minden médiaszolgáltatóra nem lenne összeegyeztethető az arányosság elvével, és indokolatlanul korlátozná a szólás- és tájékoztatási szabadság korábban említett alapvető jogát.
Összegzés
Az előbb említettek fényében, a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak a magyar törvény és az uniós joganyag kompatibilitását illetően. Tekintettel az eset sürgős voltára, és ahogy erről a legutóbbi, 2010. január 17-i találkozónkon is megegyeztünk, felkérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be elképzeléseit arról, miként lehet e komoly kétségeket kezelni.
Ha nem tesznek eleget a fenti kérésnek, vagy nem kielégítő tájékoztatást adnak, a Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy hivatalos felszólító levelet küldjön a magyar hatóságoknak.
Neelie Kroes
Másolatot kap: a Magyar Köztársaság állandó képviselete az Európai Uniónál

A fordítás a "NOL"-on jelent meg 2010. I.25-én

2011. január 22., szombat

Madrid-Budapest, a felhők szárnyán (MA 581)

Januári látogatás a napfényes Madridban
(az egyes képekre kattintva, azok nagy méretben láthatók)

 Retro stílusban:-)
 "Ő" volt az MA 581-es járat
 ..guruló-úton...

 Take off..
 "Madrid határán álltunk a vártán.."
A Costa-Brava, télen..
Barcelona - madártávlatból
"..ki fentről néz le, annak térkép e táj.."
Az Alpok havas csúcsai
A havas Alpok
..a felhők felett mindig kék az ég..
...és íme a berepült útvonal..
...és landolt a gép Ferihegyen...
.."soroselnök" hazánkba megérkeztünk..
Fotók: László Viktor

2011. január 20., csütörtök

Orbán vesszőfutása Strassburgban




Orbán Viktor, az unió soros elnökeként az EP-ben igen viharos körülmények között ma délelőtt tartotta meg elnöki programbeszédét.

Összeállításomat – személyes kommentjeimmel – az EP internetes élő közvetítése alapján készítettem.


Programjának mottója:
„Strong Europa” (Erős Európa)

  
A magyar elnökség parlament-barát lesz. „Hazám eddig „szégyenpadon” ült az adósságok miatt”.roma-stratégia fontosságáról szólt. Majd az unió bővítésének szükségességéről, de kitört a bővítési „frász”, hiszen az EU-t is belső gondok feszítik. A magyarok viszont bővítési optimizmust kívánnak ebben a félévben sugározni. Orbán igazságtalannak mondta, hogy az a Horvátország, amelyik az elmúlt években jobb teljesítményt nyújtott nálunk, még nem tagja az EU-nak. A magyar elnökség ezt a kérdést az aláírásig szeretné elvinni. Ezután az európai szintű
Schengen: Bulgária és Románia két felkészült ország. Magyarország és személy szerint ő, Orbán Viktor, kiáll e két ország befogadásáért (gyér taps).
Érintette a Duna-stratégia és az energetika fontosságát, valamint a klímaváltozás miatti globális küzdelemben a tavalyi  cancuni csúcsértekezlet határozatainak év végére való érvényszerzésének kérdését. Súlyponti kérdés Európa-szerte a családpolitika és a demográfiaiMagyarország kéri, hogy az EU vallásszabadság érdekében és a keresztényüldözés ellen lépjen fel. helyzet.

Orbán arra kérte politikustársait, bármi legyen is a véleményük a magyar belpolitikáról, azt ne keverjék össze az EU-s feladatainkkal (gyér taps). Ennek kárát szerinte ugyanis az EU látja majd. „A legutóbbi vitát is visszatereltük Uniós mederbe, Barroso úrral tárgyaltunk, és készen állunk a médiatörvény módosításra. Ez nálunk nem szkander, avagy hiúsági kérdés. A magyar kormányra számíthatnak a jövőben.”

Az ország megbirkózik a feladatokkal, hiszen a II. világháború után is újjáépült a romokon, 1989-90-ben kivívta szabadságát és a mostani kihívásokra is választ tud adni. „Messzebb kell látni az íróasztalon tornyosuló aktáknál. Bennünket a közös célok, értékek kapcsolnak össze. E nagy távlatos célok érdekében végzi a magyar elnökség a munkáját, melyhez megadjuk az alázatot és a tiszteletet”.

Ezután Barroso emelkedett szólásra, aki a GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS fontosságára helyezte a hangsúlyt. A hazai médiahelyzetet illetően ilyeneket mondott: „A sajtó szabadsága szent érték. Még ezen a héten a magyar hatóságokhoz fordulunk az aggályos kérdésekkel. Orbán Viktor miniszterelnök, mint elkötelezett politikus, az előbb jelentette ki, hogy hazája ezeket figyelembe veszi. Remélem, hogy Orbán miniszterelnök előbbi ígéretének eleget is tesz. Nemrég Magyarországon jártam, ahol magyar fiataloktól azt hallottam, hogy ők büszkék szeretnének lenni hazájuk EU-s elnökségére.” Európa céljait Barroso munkahelyek teremtésében, és a szabadság szent értékeinek szem előtt tartásában foglalta össze.

Majd jöttek az Európa-parlamenti frakcióvezetők hozzászólásai. A sort Európai Néppárti Joseph Daul nyitotta meg.  A médiatörvényt illetően bízom Önben, hiszen régen ismerem,  és abban is, hogy az előbb elmondottakat Barroso elnök úr szavainak megfelelően betartja„, mondta Daul. Beszélt a „több Európa”, és a gazdasági kormányzás szükségességéről. A magyar elnökség egyik kulcskérdéseként az energiapolitika kérdését említette. Beszélt az élelmiszerárak emelkedésének problémájáról, mely komoly gondot jelent épp a legszegényebb országokban. „Kívánom, hogy a magyar elnökség támogassa Tunéziát, mely nehéz időket él. Tanácselnök úr, sikereket kívánok Önnek, egyben köszönetem fejezem ki, hogy decemberben az EU költségvetését aláírta, amit mégegyszer nagyon köszönök.  Meggyőződésem, hogy az Ön reformjai és az európai értékrend összhangban lesznek.”

Mind ő, mind pedig a későbbiekben a vitához hozzászóló néppárti képviselők a szintén néppárti Fidesz mögött sorakozott fel, minden szempontból védve Orbánt és pártját.

Szociáldemokrata Néppárt - Martin Schulz frakcióvezető
Ő így kezdte hozzászólását: „Orbán Viktor miniszterelnök úr, Önt harcosként ismerjük Európában, és ezt nagyra értékeljük. Tegnap beszéltünk arról a külügyminiszterről, akit mi, európaiak, nagyra értékelünk. Horn Gyuláról beszélek, aki szintén egy nagy magyar, mert a németeket kiengedte”.
Schulz is kitért Orbán azon – az Európai Parlamentben néhány perccel korábban elhangzott – ígérvényére, miszerint változtatnak a médiatörvényen. Majd így folytatta: „Ezzel elismerte, nem magyar, hanem európai problémáról van szó. A médiatanácsot úgy állította össze, hogy annak tagjai vagy az Ön pártjának tagjai, vagy pedig ahhoz közelállók. Ez az európai demokráciákban nem így működik. A média ellenőrzi a hatalmat és nem fordítva, ahogy az Ön törvényében áll.”
Schulz utalt Orbán kettős beszédére (otthonra, és a külföldnek), majd ezt mondta: „Jó a nagy parlamenti többsége. Ez azonban kötelezettséggel jár.”

ALDE - Guy Verhofstadt
Igazi gazdasági kormányzást kell létrehozni az EU-n belül. 2010 nem volt jó példa erre. Mivel a valutaunió egyedül nem elegendő, gazdasági és adó-uniót kell létrehozni.

Aztán ő is rátért a médiatörvényre. Orbán Viktor nem más, mint elefánt a porcelánbolt. „Szép elefánt e teremben a magyar médiatörvény. Kedvenc íróm Márai Sándor. A szlovák kormány nyelvtörvénye ill. a magyar médiatörvénye mellett Márai, aki Kassán-Kosicen született, újságíró lett. Orbán úr új jogszabály szerint Márai művei nem jöhettek volna létre (pl. „Egy polgár vallomásai”). Nem megfelelő tájékoztatást kell biztosítani, hanem a pluralizmust kell fenntartani. Azt, hogy bármilyen kezdeményezés megszülethessen a médiákban. Pluralizmus jegyében változtassa meg ezt a törvényt”.

Zöldek: Daniel Cohn-Bendit
Az egykori „Vörös Dani” személyes indíttatású emlékeivel kezdte hozzászólását. „Szeretem Magyarországot. 1954-ben sírtunk a berni meccs után, 1956-ban pedig a bátyámmal együtt tüntettem a magyar forradalom mellett. Orbán Viktor mellett álltam, mikor a kommunisták ellen harcolt, de akkor is, amikor 2000-ben Haider kizárását kérte. Volt egy Orbán Viktor, akit tisztelni kellett. Ön ma a legjobb úton van ahhoz, hogy egy európai Chavez legyen.” Hangsúlyozta: kiegyensúlyozott tájékoztatás sehol a világon nincs (Nixonnal, a Watergaate-tel, no meg Berlusconival  példálódzott.) „A tájékoztatásnak zavarnia kell a politikát. Az Ön törvénye nem felel meg az európai értékeknek. Ön azt mondja, erős Európát akar. Ha ilyen törvényt elfogadunk, Lukasenkora, Kínára mondunk igent. Egy demokrácia nem a szabadság, hanem annak korlátozása miatt hal meg. Orbán úr, gondoljon a 20 évvel ezelőtti önmagára”.  Aztán Orbán programbeszédére utalva mondta: „A keresztényekért akar küzdeni, ma Tunéziában harcolnak, és Ön egy szót se szólt őértük. Nekünk Európa közös értékeit kell együtt védenünk”.

Európai Konzervatívok és Reformerek nevében Bokros Lajos szólt hozzá, aki Radnóti „Nem tudhatom” c. versével indított. Hozzászólásában megkérdőjelezte a magyar kormány elnökségre való méltóságát. Amint mondta: nemcsak a médiatörvény, legalább 9 másik porcelán elefánt van Orbán Viktor rovásán. Itt a filozófusok elleni kampánnyal zárva a jogállami normák, a demokrácia ellensúlyainak és fékeinek rövid idő alatti felmorzsolását vetette a miniszterelnök szemére. Szavait a még nem késő a folyamatok megfordítása – kitétellel zárta.

A különböző képviselőktől ilyen típusú gondolatok-kérdések hangzottak el a délelőtti vita során:

Alexander Graf von Lambsdorff – ALDE, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport
A médiatörvény kapcsán nem Magyarország elleni kampányról van szó, mint ahogy azt Orbán Viktor beállítja. A törvény az európai szabadságjogokat kérdőjelezi meg. Orbán a specifikus kritikákat hiányolja. Nos a médiatanács összetétele ilyen. Ezért kéri, hogy annak összetételét sürgősen változtassa meg.

A további, kisebb-rövidebb hozzászólók nevét nem tudtam megjegyezni, ezért „név nélkül” álljanak itt hozzászólásaik, kérdéseik:

„A Tanács épületében egy szőnyeget tettek ki, mely az 1848-as határokat mutatja. Micsoda üzenet ez a 19. századból? Milyen ötlettől vezérelve tapostatják meg nagyjaikat egy szőnyegen? Nézzen szét, minden ország eddig a falakat dekorálta! Nietzsche mondta: az emberi természet gyakran nehezebben visel el a nagy győzelmet, mint a bukást. A tanácsnak meg kell tenni mindent azért, hogy Európa demokratikus ügyeit képviselje. A kétségeket el kell oszlatni. A demokrácia egyik alapelvét sértik meg, és a bizottság hosszú ideig vizsgálgatni akarja. Vonja vissza a törvényt, nyújtson be egy újat, egy kiegyensúlyozottat, Magyarországon.”

„Orbán úr, hogy érzi magát így, a számonkérések pergőtüzében? Szabaduljon meg az árnytól, ami a magyar elnökségre vetül. Mi a helyzet a szomszédság-politikával?”

„Állampolgárságot remélhetőleg nem a magyar gyakorlat szeretne adni az újonnan csatlakozóknak.”

„Önök szabadság-gyilkosok”

Levezető elnök:
„Most ünnepelnünk kéne, de az európai polgárokra árnyékot vet a magyar média törvény. Nem szabad a demokráciát megsérteni.”

Victor Bostinaru (román) szociáldemokrata képviselő:
„Causescu is hozhatta volna ezt a törvényt.”

„Trianon régi sebét nem szabad felszakítani” (román)

„ A fiatalok nevében szólva: már ma meg kell változtatnia a törvényt.” (egy fiatal holland képviselőnő)

„Európa erősítését otthon kell kezdeni.”

A délelőtti vitát az EU-bizottság alelnöke zárta:
Az EU-mottó „Erős Európa” kiváló és megfelelő. Az első félévben sok feladat áll az unió előtt: gazdasági kormányzás, államadóság. A magyar elnökség jobb megoldást akar találni a roma-integrációra. Ehhez áprilistól nemzeti romastratégiai EU-s forrásokat kívánnak biztosítani. Cohn Benditet megerősítve: az EU-nak támogatni kell a tunéziai népet a demokratikus békés átmenetben. Azonnali segítséget kell adni az ottani választások lebonyolításához a tunéziai hatóságoknak.
A médiatörvényt illetően magyar kormánnyal politikai és szakértői vitára kerül sor. Ez ügyben a magyarázatot kérő levél már e héten megy. „Gyorsan cselekszünk, de a kérdés összetett. Barroso úrral értékeljük Orbán Viktor miniszterelnök vállalását, hogy a törvényt megváltoztatják, és tiszteletben tartják az Európai Emberjogi Chartát. Bízunk a magyar elnökség elkötelezettségében, mely kiválóan előkészített, és fontos félév lesz Magyarország számára. Az EP támogatja a soros elnöki munkát, lojális és együttműködő lesz a közös célok érdekében” (tetszésnyilvánításként Orbán a németes asztalkopogással reagál az alelnök szavaira).

Orbán Viktor válaszai (igen rekedten és idegesen előadva)

A képviselők izgalmas és értékes vitáját megköszönve, azt túlságosan értékesnek tartotta ahhoz, hogy egy percben megválaszolja.  
„Miniszterelnöki sapkáját felvéve” mondta: „Komoly respektábilis (sic!) emberek tárgyi tévedésekben vannak.” Majd ilyen példákat sorolt Orbán:  a magyar médiatörvényben nem lehet a kiegyensúlyozottságot pénzügyileg szankcionálni. „Rútul rászedték és becsapták Önöket” - mondta. „Az EU bizottság tárgyilagos állásfoglalását várom.”

Martin Schulz-hoz intézte szavait: a bemutatott programot a magyar médiatörvényhez hasonlóan a teljesítmény alapján ítéljék meg.

Chon Bendit szavai ahhoz képest ártatlan babahangok, amiket a magyar újságok írnak. Hol élnek önök? Meg vagyok döbbenve! Hogyan képzelik, hogy a 21. században az internetet és a vélemények szabad áramlását korlátozni lehet? A választást a Facebookon nyertük meg. Önök a múltban élnek. A médiatörvény az 1986-os kommunista sajtótörvényt helyezte hatályon kívül. Annak értelmében pedig újságokat lehetett hatályon kívül helyezni, de azt senki nem kifogásolta (hangzavar, bekiabálások…). Ma a jogállam újjáépítése folyik Magyarországon. A titkosszolgálatokat az elmúlt időszakban politikai célokra használták, a rendőrséget jogellenes fellépésekre vetették be. Ezekért most bíróságokon eljárások folynak. Ezt Önök eddig nem kifogásolták. Önöket most az zavarja, hogy a magyar nép többsége választott minket.”

Alexander Graf von Lambsdorff-nak válaszolva: „az Önök médiatörvénye egy jottányit se demokratikusabb, mint a mienk. Nem fogadom el se a németektől, se senkitől, hogy azért, mert diktatúrában éltünk, most bárki megkérdőjelezze a magyar nép demokratikus elkötelezettségét. A médiatörvényt. lehet kritizálni, de nem lehet sértegetni egy nemzetet (hangos bekiabálások, hangzavar, belefojtják a szót). …azt mondták, a diktatúra irányába megy Magyarország. Mi ez, ha nem a magyar nép megsértése?”

„EU soros elnöki sapkáját felvéve”:
Bond-market (kötvénypiac) kialakítását elengedhetetlennek tartja Magyarországon is. Továbbá a saját, nemzeti kormányokat is meg kell győzni a strukturális reformok végrehajtásának szükségességéről. A sorrendiséget tekintve először kellenek a strukturális reformok, utána Bond-market. „Tunéziát illetően - állandó egyeztetésben vagyunk (?) a kinti képviselettel. Ezt nem lehet szembeállítani a keresztényüldözés kérdésével. Végül több hozzászólás volt arról, hogy viharosan kezdődött a magyar elnökség, mely hátrányos lehet az EU-ra. Kész vagyok két szálon futó vitát folytatni (EU-Magyarország). Nekünk ez nem kényelmetlen, de nem is örülünk neki. Nem is természetellenes, hiszen demokrácia van. A magyar elnökséget nem gondoltam szépségversenynek, ahol a modellek csak kivonulnak. Magyarországnak és a magyar elnöknek van ereje ahhoz, hogy mindkét szálon vitázzon. Bennünket semmi se térit el arról, hogy programunkat végigvigyük.”

Schulz – riposzt:
„Említette a nevem, ezért reagálok. Ami a magyar népet illeti, annak Ön a képviselője itt. Cohn-Bendit saját életrajzából idézett a magyar szálat illetően. Frakciómban azonban vannak olyanok, akik kommunista börtönökben ültek. A demokráciát védjük azokkal szemben, akik pl. most itt közbekiabálnak. Ha médiatörvényt kritizálunk, azzal nem a magyar népet kritizáljuk. Európa, ha széttagozódik, nem lehet sikeres. Ezt csak a közösségi gondolat megvalósulása jelentheti. Mi az európai értékeket képviseljük.”

Cohn-Bendit riposzt
„Orbán úr, ön büszke a magyar népre. Azonban de Tocqueville óta tudjuk, hogy az igazság nem mindig a többség oldalán áll. Ön a szélsőjobbot mozgósítja, amikor magyar népről beszél. Ez a nacionalista populizmus megnyilvánulása. Ön meghívott engem ebédelni, de elvette az étvágyamat.”

Az Európa Parlament épülete, Strassburg


Daniel Cohn-Bendit kiosztja Orbán Viktort a médiatörvény kapcsán

Egy ember, aki megőrizte 1968-as önmagát (kevesen mondhatják ezt el magukról..)

YouTube - Daniel Cohn-Bendit kiosztja Orbán Viktort a médiatörvény kapcsán

2011. január 18., kedd

"In Memoriam Lici - Zuglói Pogány Olivér emlékére"



Lici - a feledhetetlen

Íme életem első, szívemnek örökre kedves blogbejegyzése, amit immáron majd' egy évtizeddel megírása után teszek ezennel közzé.

A link előtt azonban a "szereplők":


...ő volt az egykori kisfiú...


..itt meg a mamája, aki a megemlékezést anno írta...

 

2011. január 17., hétfő

Schiff András nem lép többet fel Magyarországon

A zongoraművész, miután a sokat vitatott médiatörvény elleni peticiót aláírta, megtorlásoktól tart hazájában. „Magyarországon persona non grata vagyok, és nem hiszem, hogy valamikor is ezek után fellépek Magyarországon”, nyilatkozta a muzsikus az FAZ vasárnapi kiadásában. Schiff András egy, Fischer Ádám karmesterrel közösen írt nyílt levélben, a magyar médiatörvény elleni protestálásra szólította fel a művészeket világszerte. A törvény a médiákba való erőteljes állami beavatkozást teszi lehetővé.

(A német újság szerkesztői megjegyzése: műszaki nehézségek miatt a kommentelési funkció lezárva. Megértésüket kérjük.)

A cikk az alábbi linken található, németül:

2011. január 16., vasárnap

Pesti "életkép" :(


 Andrássy út - 2011. január 16.
vasárnap dél

A lakájmédia nem tiltakozik // ERLAUER NAPLÓJA 6.



Berlin: a január 14-i sajtószabadság melletti tüntetés v... on Twitpic




Miniszterelnöki nyilatkozat: West-Balkán


Nyilatkozat a szombat esti tragédia kapcsán
2011. január 16.
Orbán Viktor miniszterelnök a maga és kormánya nevében részvétét fejezi ki a családoknak a három fiatal szombat éjszakai budapesti tragédiája miatt.
A miniszterelnök arra utasította a belügyminisztert, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy ilyen tragédiák a jövőben ne fordulhassanak elő, és az ehhez szükséges lépésekről folyamatos tájékoztatást kér Pintér Sándortól - olvasható Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének közleményében.
orbanviktor.hu

(...azért, ha nem kell, ne bántsuk...)

2011. január 14., péntek

Az Orbán-csapda ("Der Spiegel")





Az  Európai Unió a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, kormánya körül sürög-forog. Az ok: a vitatott médiatörvény, az EU soros elnökség és a külföldi nagyvállalatok különadója. Az utóbbi nem csak a vállalatokat, hanem a befektetőket is bosszantja.
 
Íme a németnyelvű cikk: