2013. február 20., szerda

Amszterdam 400 éves csatornái

Amszterdam belvárosát 400 éve hálózza be a világhíres csatornarendszer, mely mágnesként vonzza a turistákat. A csatornák mentén felépített lakóházak és a biciklitemető, illetve az annak idején ezeket építő munkások, mind olyan dolgok, amelyek még a ma kutatója számára is talány.

A homlokzatok mögött pompás kertek rejtőzködnek
A Prinsengracht a város központjában: az egyik hátsó udvari ház rejtekhelyén írta Anna Frank világhírűvé lett naplóját
Csatornarendszernél többet jelent ez az egész, hisz nemcsak a turisták, de a város lakói is szívesen töltik szabadidejüket a csatornák mentén
Pillantás a múltba - a Grachtenhuis fényinstallációval mutatja be a 400 évvel ezelőtt kiépített csatornarendszer történetét
A csatornák nem pusztán közlekedésre szolgálnak, de az Amstelhotel szobáiból a vendég szeme elé táruló látvány se éppen utolsó ..
A lakóhajók szerves részei az amszterdami városképnek. Igazán népszerűvé ez a lakhatási módozat a ’60-as évektől vált, mivel a városban a lakáskínálat igen szűkös.
Színes közlekedési eszköz: az Amszterdamba látogató turisták majd’ mindegyike elmegy egy ilyen csatornás városnézésre.

2013. február 10., vasárnap

"Az én elnököm"


A fotón az én elnökömmel:  2001. február, Gellért szálló, ahol konferenciánk védnöke volt

Az én köztársasági elnökömre büszkének lehet lenni. Az én elnököm egész életútja példás. Pedig a XX. század igazán megtépázta. Volt katona a második világháborúban, harcolt a németek ellen, megszökött az orosz fogságból. A demokrácia rövid éveiben egy demokratikus pártban működött. 1956-os szerepéről sokat tudunk, meg arról, hogy akkor is helyén volt a szíve. Kapott is egy életfogytiglanit. Sok-sok évet le kellett ülnie belőle, de ez sem törte meg.

Dési János írása:

http://fotolexikon.blogspot.hu/2012/01/az-en-elnokom.html

…videóm a tavalyi, 90 éves születésnap ünnepléséről …

 


2013. február 1., péntek

Hajós Alfréd - 135



Első magyar olimpiai bajnokunk, úszó, labdarúgó és építész egy szegény budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot 1878. február 1-én. 1896-ban az első újkori olimpiai játékokon Athénben a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban megszerezte Magyarország első és második olimpiai aranyérmét. Beceneve a "magyar delfin" volt.

Építészmérnöki diplomáját 1899-ben a budapesti Műegyetemen szerezte. Ekkor fel elhagyott az aktív sportolással, de mint sportújságíró és a  Magyar Futball Szövetség kapitánya illetve a Magyar Olimpai Bizottság tagja tovább támogatta a sportmozgalmat.

Építészi pályáját olyan neves építészek irodájában kezdte, mint Alpár Ignác és Lechner Ödön. 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikeresen vett részt számos középületre kiírt pályázaton. 1915-ben az ő tervei alapján épült az eklektikus stílusú debreceni Arany Bika Szálló, valamint a debreceni színház. 1924-ben a Lauber Dezsővel (neves labdarúgó) közösen tervezett Ideális stadion tervével ezüstérmet nyert a párizsi olimpia művészeti versenyén (az első díjat nem adták ki).


Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig változatos felfogásban alakultak. A díjnyertes róla elnevezett margitszigeti Nemzeti Sportuszodát (1930) és a fel nem épített stadion tervét a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználásával, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik.

Legnagyobb sportépítkezése az újpesti Megyeri úti sporttelep volt, amely építése idején (1922) Európa legmodernebb stadionjának számított.  1935-ben tervei alapján készült el a pünkösdfürdői strand. 1945 után a budapesti Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette.

Személyében nemcsak a sportember kiváló tulajdonságai összpontosultak, hanem a klasszikus (majd a reneszánsz által újra felfedezett) emberideál is. Az egyénnek, képességeihez és tehetségéhez mérten, az élet minden területén kiemelkedő alkotásokat kell létrehoznia, de nem elsősorban egyéni dicsősége és hírneve emelésére, hanem közössége érdekeinek szolgálására. Hajós Alfréd nem csupán sportemberként, hanem szakmájának magas szintű művelőjeként is méltán szerzett elismerést.

A páratlan gazdagságú építészmérnöki pályafutás egyik legfontosabb törekvése volt, hogy a magyar nemzetei gyökereket klasszikus talajba mélyesztve a modernitás formanyelvével ötvözze.

1955. november 12-én Budapesten hunyt el. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, amely a test és a szellem közötti harmóniát állította a középpontba. A Magyar Testnevelési és Sportmúzeum 1967-ben Hajós Alfréd egykori lakásában, a Báthory utca 5. szám alatt kezdte meg működését. 

2002-ben első olimpiai bajnokunk posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.