2012. június 29., péntek

Ma 112 éve született Antoine de Saint




(Lyon, 1900. június 29. – Marseilles, 1944. július 31.)

„ Isten veled - mondta a róka.
Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember.
Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."



2012. június 26., kedd

"Ish bin ein Berliner." /J.F.K./

1963. június 26.
Kennedy elnök a Schönebergi Városháza erkélyén beszédet mond

Egy szabad ember ezért akkortájt, bárhol is élt a világban, Nyugat-Berlint a veszélyeztetett szabadság jelképének tekintette. E keretben értelmezhető a volt amerikai elnök kijelentése: „Ish bin ein Berliner.”

2012. június 24., vasárnap

Vandalizmus





….ilyen volt még 2007-ben..

A szép, és mívesen elkészített, a ’30-as évek egykori pesti hangulatát idéző telefonfülke ajtaját nyilván a környéken egyre inkább elszaporodó trendi romkocsmák hajnali zárása után a csordákban ordítozva és randalírozva távozó publikum egyszerűen letépte (üvegét is összezúzta):

2012. június 21., csütörtök

Terézváros - egy elfelejtett szecessziós ikerház


A záró képet jajkiáltásnak szánom: miként lehetett tönkre tenni modernizáció címén (lsd. gázkonvektor-kivezetések) egy alapjaiban kedves, az embert és az őt körülvevő állat-, és növényvilágot szimbolizáló mókusos-gyümölcstálas kapubejárót. Számomra szívbe markoló.

2012. június 16., szombat

Párizs: "Dîner en blanc"


Álom - fehérben, talán leginkább így nevezhetjük az évenként változó helyszínekkel ismétlődő alkalmat, a "Dîner en blanc"-ot. Ilyenkor a párizsiak ezrei a szabad ég alatt vacsoráznak.

Idén a Notre-Dame katedrálist szemelték ki helyszínként. A rendőrség az illegálisan rendezvény felett minden évben jóindulatúan szemet huny.

A vacsora résztvevői számára kötelező tetőtől talpig fehérbe öltözni. Az abrosz, a tányérok, mind, mind csak fehér lehet.


Még a szemüveg és a haj is fehér erre az alkalomra. A rendezvény konkrét helyszínét még maguk a résztvevők is röviddel az esemény előtt tudják csak meg…


...hiszen a fehér vacsora illegális. A francia szokást a németek is átvették. Berlinben e hét szombaton rendezik meg az eseményt.


Kép és híranyag

Mécs Imre emlékei az 1989. jún. 16.-i Nagy Imre temetésről

 Fotó: Horváth Ernő

A gaztett ma 54 éve történt

 Nagy Imre 1956 nyarán, otthona teraszán
Erich Lessing fotója

2012. június 9., szombat

Graffitik - Dalszínház utca /Balettintézet/



Róth Miksa ólomkeretes üvegei, kovácsoltvas díszítés a kapun

Egy ország, egy főváros, mely a külföldi magántulajdonosnak megengedi, hogy az Unesco Világörökség részét képező Andrássy úton az Operaházzal szemközti, Lechner Ödön tervezte egykori Balettintézet és a hozzá kapcsolódó Dalszínház utca 1. sz. alatti ház (Róth Miksa ólomkeretes színes üvegei és a kovácsoltvas díszek még most is megvannak), melyben nagypolgári bérlakások voltak, immáron 14. éve folyamatosan pusztuljon.

A Dalszínház utcai frontot évek óta ezek a graffitik díszítik, melyeket végre-valahára ma lefotóztam.


2012. június 8., péntek

Robert Mapplethorpe, avagy egy kettős énű fotóművész



Önarckép – az ördög (1985)

„kezdtem felfogni, hogy a fényképezés akár művészet is lehet”…
„Ha olyasmit csinálnék, ami két hétig tartana, elveszíteném lelkesedésemet. A folyamat munkává válna, kihalna belőle a szeretet” /R.M./

(1975-től kezdve aztán áttért a „jó öreg” Hasselblad kamerára)

Egyéni hangvételű írásom a Ludwig Múzeum legújabb kiállításáról…



2012. június 1., péntek

Frida Kahlo retrospektív kiállítás (Bécs 2010)

ELŐSZÓ
Igaz, a pazar kiállítás nem ma volt, azonban egyrészt sokan nem is  látták, másrészt művészete okán bármikor aktuális.

...avagy egy asszony mártíriuma, olajban megörökítve..


A Bank Austria Művészeti Fóruma az apai ágon német származású Frida Kahlo (1907-1954) műveiből nyílt  kiállításán jártam Bécsben. A mexikói származású sztárjegyekkel rendelkező festőművész mítosza mára világméretű lett. Vele azonosítják a mexikói kultúrát, egyben a feminista mozgalom előfutárának is tekintik. Művészete ma egyrészt bevételi gépezet, másrészt a hollywoodi filmgyártás egzotikus alapanyaga.


Kahlo művészete a két világháború közötti legkomplexebb fejezet, mely a tárgyszerűség és szürrealizmus mezsgyéjén mozog. Művészete és élete valójában egy és ugyanaz. Festményei és rajzai nemcsak testi-lelki szenvedéseinek lenyomata, mely részint congenitalis Spina Bifida-jában, részint pedig fiatalkori életveszélyes buszbalesetében (1925. szeptember 17.) gyökeredzik.


A baleset után ugyan felépült, de nyomorék marad. Első festményeit lábadozása során, kórházi ágyán készítette. E baleset traumáját soha nem "festette ki" magából, és egy életen át cipelte terhét.
 
1920 táján születtek azok az alkotásai, melyeken önmagát ábrázolja. Ezen képek a reneszánsz festészetére hasonlítanak leginkább.

 
1926 - Önarckép bársony ruhában

1928-ban belépett a mexikói kommunista pártba, ahol megismerkedik a párt egyik vezetőjével, Diego Rivera ismert hazai festőművésszel, akihez 1929. augusztus 21-én férjhez ment.   

  

1929 - házasság, vagy ahogy Kahlo édesanyja jellemezte ezt:
"A galamb és az elefánt viszonya"

Diegoval való esküvője után, aki mexikói származására igen büszke, elkezd sokat adni külsejére. Szívesen mutatkozik színes népviseletben. Öltözködésére nagy hangsúly fektetett. Ruháit és ékszereit napi hangulatának függvényében, egymással teljes harmóniában válogatta össze.




1932 – fotó

1932 - Diego Rivera

1933 - a házaspár

1932 - Mexikó és az USA határán

1933 - Önarckép "nagyon csúnya" (mozaik), közös munka Diego Rivera-val

Ebben az időben férjével együtt támogatták a mexikói száműzetésben élő Trockijt, akinek 1937-ben a művésznő a Coyoacán-ban lévő "Kék Ház"-at lakhatásra átengedte. Ekkor rövid viszonya is volt vele.

Trockij

A "Kék Ház"

A festmény, amit Frida önmagáról festett és Trockijnak ajándékozta

1939-es fotó Fridáról

1939-Önarckép papagájjal (Louvre)

Diego Rivera 1939. novemberében elvált feleségétől, aki efölötti bánatában rövidre vágatta  haját.


Frida a válás után visszavonult a "Kék Ház"-ba és alkoholba, szerelmi viszonyokba és a festészetbe ölte bánatát.


1939 - A válás fájdalma
E kettős, meghasadt szívű Frida-kép Kahlo főműveinek egyike. A jobboldali Frida a szív verőerével összekötött kis medált tart a kezében, melyen a férj gyerekkori fotója látható. A baloldali Frida e képet a kezében lévő ollóval elvágja.

Trockij meggyilkolását követően Kahlot is meggyanúsították. Volt férje kiállt mellette és 1940. decemberében másodszor is feleségül vette.
Az 1940-es években önarcképei expresszionisták. A semleges pillantás helyett a "tekintélyelvű szem" lesz a domináns, ahol Frida szent figuraként jelenik meg e képeken, akinek kisugárzásától földi lény nem menekülhet.

1940 - Önarckép tövislánccal és kolibrivel
E kép a házaspár válása után készült. A tövislánc a nyakába fúródik, tekintete merev és önbizalma elvesztéséről árulkodik

1939 - Önarckép tövislánccal


1942 - Önarckép
1943 - Önarckép majmokkal
Frida a képzőművészeti egyetem professzora volt ekkor, akinek négy tanítványa volt. Őket ábrázolja - nem éppen hízelgő módon - a négy majmocskával e képen.

Kiállításrészlet

 1944 - A széttört oszlop
Férje állandó hűtlensége miatt lelkileg szenved az egyedülléttől, fizikailag pedig a Spina Bifidatól és fiatalkori buszbalesetének következményeként törött csigolyáitól. A testébe vert tűk a spanyol nyelvben a "megcsalatás" pedig szinonimái

 
Kiállításrészlet

1943 – Ölelés

1944 – „Sin Esperansa" (Reményvesztetten)


1945- Önarckép kutyával
Fiatalkori buszbalesete miatt élete során hat ízben műtötték a gerincével.

 
 1946 - Bátorság
Egy nehéz gerincműtét után vasfűző viselésére kényszerül. A képen a kezében lévő zászló felirata: "Remény fája, maradj erős!"

 
Kórházi ágyán

 
 1948 - Önarckép
A képet fizetség gyanánt készítette fogorvosának, aki az idő tájt hozta rendbe teljes fogsorát, és akitől elnézést kért, hogy ilyen "kesernyés" arcképet sikerült festenie, de "mostani lelkiállapotomot ez tükrözi" írta a kép hátuljára.

 
  1949 Keserű könnyek
A férjnek Maria Félix nevű színésznővel folytatott viszonya idején készült ez az önarckép.  A festmény első tulajdonosának felesége, aki Fridával jó barátságban volt, mondta el: "Mikor e szomorú tekintetű, haját a nyaka köré tekerő  síró Fridás önarcképet megláttam, könnyek szöktek a szemembe".

Frida Kahlo 145 festménye közül 60 önarckép. Ezek mindegyikén ez a szöveg olvasható: "....hogy ne felejts el...."

 

1951 - Frida galambbal

1951-ben véglegesen tolószékbe kényszerítette betegsége. Egyik lábát 1953-ban amputálni kellett.

Utolsó művek

Frida Kahlo utolsó festményei már nem oly részlet gazdagok, mint voltak a korábbiak.

 
Sztálin - büszkén ül Frida a hatalmas méretű Sztálin-portré előtt.
A kép vibrálóan színes, egyben nyugtalanító is. Frida erős fájdalmainak enyhítésére alkohol és gyógyszerek keverékével próbálja csillapítani, aminek persze meg is lett a hatása...

 
 1953 - Utolsó önarckép
E kép elmosódott és egymásba folyó/mázolódó festésmódja Kahlo alkoholizmusának és a nagy mennyiségben szedett erős fájdalomcsillapítóknak eredménye. A képen férje képmása van a mellén, a jobb felső sorakban pedig a férj és Frida arcvonásai mosódnak egybe.

1951-ben véglegesen tolószékbe kényszerítette betegsége. Egyik lábát 1953-ban amputálni kellett. 1954. július 13-án tüdőembóliában hunyt el. Sokan öngyilkosságra gyanakszanak. Tény, hogy Diego Rivera nem engedélyezte a holtest felboncolását.

Frida Kahlo és a szürrealizmus

A kiállítás a kronológikus sorrendtől elszakadva, külön részben mutatja be Frida Kahlon 1930-as évektől készült szürrealista alkotásait. Itt a Cadavres exquis-től befolyásolva a spontán kollázstechikát ötvözi a szürrealizmussal. Frida e kompozíciói belső világának ikonszerű sokoldalúságából fakadnak. Szürrealista csendéletei nem merülnek ki gyümölcsök ábrázolásában. borzasztóak és egyben humorosak. Ezek "Memento Mori"-ként foghatók fel.


 1932 - Sorscsapás
Az 1932. július 1-i vetélés miatt Frida a Detroit-i Henry Ford Hospitalba kerül, ahol a kórházi ágyon folyamatosan sírógörcsöket kap. A vörös szálak köldökzsinórként veszik körbe őt. Ezzel mintegy utalva az elvesztett kisbabára, ugyanakkor szexuális túlfűtöttségét a csiga és a virág szimbolizálja. A háttérben látható sivár ipari táj, mely mintegy körbe lebegi Fridát, a kétségbeesés és a magára hagyatottság érzésének benyomását csak tovább erősíti.



1944 - Az Élet virága
A testi szerelem és a megtermékenyítés misztériuma hódolata rejlik e képben.

 

A Föld gyümölcsei
E kép is többértelmű. A gyümölcsök piros húsa egyrészt Frida testi sebeire utal, másrészt viszont erősen erotikus értelmet is kap a gyümölcsök és a zöldségek keveréke, mely hátteréül a sivár, felhőkkel borított ég szolgál.

 

A Nap és az Élet
E kép első ránézésre növényekről szól. Ha jobban megszemléljük, láthatjuk, miként süt belőle a szexualitás, mely előterében az izzó napkorong helyezkedik el. A Nap mögött az egyik növény csírájában egy síró embrió tűnik fel, mely Frida gyerek utáni hiába való sóvárgását szimbolizálja.

 

1949 -Abszolút szerelem
E képet, melynek középpontjában Yi és Yang, Hold és Nap,Kagyló és Csiga, azaz a Férfi és Nap a fő motívuma, és ami Frida Kahlo művészetének vezérmotívuma volt, férje 58. születésnapjára készítette. .

A grandiózus, egyben számomra megrendítő bécsi retrospektív kiállításon Kahlo 60 festménye, 80 rajza és 20 személyes tárgya látható. Ezeket egészíti ki Cristina Kahlo (Frida unokatestvére) számos fényképe. Frida Kahlo főműveiből összeálló bécsi kiállítás zöme mexikói, kisebb része pedig amerikai magángyűjteményekből származik. Mivel a mexikói festőművész képeiből Európában elvétve akad csak, így ez a bécsi kiállítás valódi kuriózumnak számít, mely személyes megnézést csak ajánlani tudom.



és aki a tárlaton végigvezetett…
 Bécs: 2010. szeptember 1.- december 5.