Látogatóban „egy francia magyarnál”

Czóbel Béla: Festők a szabadban, 1906 

(Musée National d'Art Moderne, Párizs)

„Czóbel, egy francia magyar” címmel május 30-tól a szentendrei MűvészetMalomban a festő életmű kiállítása látható.  Az 1971-es Műcsarnokbeli tárlat óta nem volt olyan, a Czóbel-életművet egészében bemutató kiállítás, mint amilyen ez a mostani.

A monumentális kiállítás csaknem kétszáz műalkotása révén együtt láthatjuk Czóbel Béla (1883–1976) jól és kevésbé ismert, illetve régen látott műalkotásait. A kiállított művek között olyanokkal is találkozhatunk, amelyek 100 éve nem szerepeltek sem magyar, sem külföldi kiállításon, emellett vannak olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő, s most láthatók először.  

 

A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú alakja igazi világpolgár is volt. A nagybányai indulást követően Münchenben, később Párizsban tanult, ahol a francia Fauves-okkal állított ki a legnevesebb párizsi szalonokban. Bár Nagybányán bemutatott harsány képei megosztották a művésztelepet, vastag körvonalai, erős színei mintává váltak a fiatal festőnemzedék körében. Hazatérését követően az újítók között működött, előbb a "neósok" egyik vezéregyénisége, majd a Nyolcak kiemelkedő alakja volt.

Czóbel élt és alkotott Münchenben, Berlinben, a hollandiai Bergenben, második otthona azonban Párizs volt, ahová többször visszatért. Czóbel sokat köszönhetett Párizs festői kultúrájának, de sokat köszönhet Czóbelnek az új magyar festészet is. A festő 1948 után haláláig a teleket Párizsban, a nyarakat pedig Szentendrén töltötte.

A művész életművének csak egy részét ismerjük, mert Czóbel kalandos életútja során többször költözött, menekült, időnként képeinek nyoma veszett. Alkotásainak sorsa olykor drámai fordulatot is vett: amikor az első világháború idején el kellett hagynia Franciaországot, a Montparnasse-on bérelt műtermét lefoglalták, benne maradt képeit 1921-ben elárverezték. A MűvészetMalom kiállításán most ebből a korai időszakból is jelennek meg alkotások.

    

Czóbel a képeit már fiatal művészként is értékesíteni tudta, voltak, akik kifejezetten gyűjtőivé váltak Párizsban, Hollandiában, Berlinben vagy az Egyesült Államokban, alkotásainak jelentős részét – köztük számos főművet – a párizsi Galerie Zak értékesítette, s így ezeket a magyar közönség kevésbé ismerheti.    

A kiállításon számos külföldi és magyar köz- és magángyűjteményből származó alkotással találkozhatunk, így például a párizsi Pompidou Központ vagy egy neves chicagói magángyűjtő, valamint Kovács Gábor és az Antal-Lustig gyűjtemény Czóbel kincseivel is. A MűvészetMalom valamennyi kiállítóterét kihasználó Czóbel-kiállítás augusztus végéig látható. 

 Zene:

Bartók Béla – Allegro Barbaro

Összeállítás és fotók: László Judit