It's My World: 07/01/2014

René Magritte - Kastély a Pireneusokban, 1959

A „Dada és szürrealizmus" című kiállítás a jeruzsálemi Izrael Múzeum 120 legkiemelkedőbb munkáján keresztül hazai tárlaton korábban nem látott teljességben mutatja be a XX. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát.

Man Ray - Metronom, 1923

Man Ray - Akadály, 1920

Man Ray – Spring, 1958

A tárlaton bepillantást szerezhetünk a dadaizmus és a szürrealizmus meghatározó alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig tartó hatásairól. A dada és a szürrealizmus, radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai értékek megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén hozott létre új lehetőségeket az alkotásban.

Marcel Duchamp - Biciklikerék, 1913

Marcel Duchamp - Szökőkút, 1924

A dada és a szürrealizmus olyan új műfajokat teremtett, mint az objekt (a művész által átértelmezett használati tárgy), a fotómontázs, a kollázs, vagy az asszamblázs (fotók, képek, egyéb tárgyak sajátosan új rend szerinti összeállítása), vagy a ready-made, amely nem több, mint a készen talált használati tárgy művészi felhasználása.

Kurt Schwitters – Kollázs

Kassák Lajos - Negyven év jubélium, kollázs - 1927

A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és ready-made (műalkotássá nyilvánított használati tárgy) a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe.

Tihanyi Lajos - Tristan Tzara portréja, 1924

Max Ernst – Erdő, 1927

Herbert Bayer - Magányos nagyvárosi, 1932 fotómontázs

Az avantgárd a valóság újraértelmezésére törekedett, érdeklődött az aktuális társadalmi, politikai, gazdasági kérdések iránt és e téren reformokat követelt. A dadaisták szerint a túlzottan racionális gondolkodás vezetett az első világháborúhoz, a mozgalom azonban nem tudta megakadályozni a II. világháború kitörését.

Salvador Dali - Szürrealista esszé, 1933

Joan Miró – Spanyol táncos, 1939

Joan Miró - Nő és madarak, 1940

André Masson - Goethe és a növények metamorfózisa, 1940

Philippe Halsman - Dali agya, 1951

A vágy természetének feltárása nagy teret engedett a művészeknek és költőknek a tudatalattit benépesítő fantáziák, félelmek és gátlások vizsgálatára. A kollázs és a montázs lett a nő/i kép feldarabolásának, átrendezésének és eltorzításának legfontosabb médiuma. A félelmek és feloldatlan konfliktusok projekciójának tárgyaként a nőt használva a művészek, mint például..

Man Ray – Vadszűz, 1964

…avagy Hans Bellmer, a vágy sötét oldalát is feltérképezték.

Hans Bellmer - A félbaba, 1972

A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából rendezett tárlat mellett a dada és szürrealizmus magyar vetületét az Átrendezett valóság, a szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásait az Életre kelt (film) kísérletek című kísérőtárlatokat is itt tekinthetjük meg.

Ország Lili, Reigl Judit, Jankovits József, Vajda Lajos és Bálint Endre kollázsai az „Átrendezett valóság" című kísérőtárlaton

Kiállítás enteriőr - Korniss Dezső „Lakóon" c. képével, 1949

Kiállításrészlet

Kompozíció cipővel

…mindenkor, minden kor fontos kelléke...

Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí saját korukban bátran letértek a kitaposott ösvényekről és bár egykor elutasították a követendő példákat, mára maguk is követendő példákká váltak. E három kiállítás kiváló apropó ahhoz, hogy a hazai publikum eredeti alkotások és azok kiváló szöveges magyarázatainak segítségével ismerkedhessen meg egy óriási hatású nemzetközi mozgalommal.

…és aki a grandiózus kiállításról igyekezett átfogó képet adni…