Boleyn Anna emlékére - május 19.

1536. május 19-én, tehát a mai napon,  VIII. Henrik Londonban kivégeztette második feleségét, Boleyn Annát.

VIII. Henrik

A Tudor-dinasztiából származó VIII. Henrik neve minden valószínűség szerint nem lenne a hétköznapi emberek körében oly jól ismert, ha a király nem keltett volna akkora feltűnést házasodási és méginkább válási szokásaival. Henrik hatszor házasodott, de egyik feleségével sem bánt éppen lovagiasan.

Volt úgy, hogy hosszabb-rövidebb házasság után elvált, és volt úgy, hogy kivégzéssel szabadult meg a többé már nem kívántos nőtől. Először elhunyt bátyjának özvegyét, Aragóniai Katalint vette nőül, akitől egy lánygyermeke született. A várva-várt fiú utód azonban nem jött a világra, így Henrik a válás mellett döntött. Természetesen Katalin, a pápa és a katolikus hatalmak tiltakoztak, de ezzel az angol uralkodó mit sem törődött, hiszen már kiszemelte az újabb feleséget.

A kitűnő francia nevelésben részesült Boleyn Anna Aragóniai Katalin udvarhölgyeként került az udvarba, ahol Henrik szeme megakadt a csinos hölgyön. Henrik egyébként mielőtt még Anna kezére pályázott volna, az idősebbik Boleyn-lánnyal, Maryvel tartott fenn kapcsolatot. Később Maryt megunva, Anna iránt mutatott élénk érdeklődést.

1533-ben titokban feleségül vette Boleyn Annát, aki már ekkor terhes volt a királytól. A hőn áhított trónörökös helyett azonban újra egy lány született, a későbbi I. Erzsébet.

I. Erzsébet – a "Virgin Queen" - akinek Anglia a világhatalmat köszönheti

Erzsébet után életképtelen fiút hozott a világra a királyné. A nép körében népszerűtlen Anna már nem volt a király személyében olyan attraktív, mint korábban, így hamar kegyvesztetté vált. VIII. Henrik legfontosabb célja volt, hogy második feleségétől a lehető leghamarabb megszabaduljon, hiszen már akadt egy újabb feleségjelölt – a sors iróniája, hogy Boleyn Anna udvarhölgye, Jane Seymour személyében.

1536. május 1-én Annát öt férfival – köztük saját bátyjával – elkövetett házasságtörés vádjával börtönbe zárták. Három évi házasság után a királynét a négy napon át ülésező bíróság házasságtörés vádjával fővesztésre ítélte. 

Anna királynő a kivégzésére várt a Tower börtönében. Beszámolók szerint szinte megkönnyebbülve várta a halált. Testvérét és négy további férfit, állítólagos szeretőit két nappal korábban már kivégezték. A megalapozatlan vádak alapján elítélt királynő büntetését Henrik kegyesen máglyahalálról lefejezésre módosította.

1536. május 19-én Boleyn Annát a Towerben vérpadhoz letérdelvén utolsó imájaként a „Jézus Krisztusnak ajánlom lelkem, Úr Jézus, kérlek, fogadd be lelkem!” mondatokat ismételte. Hóhéra állítólag annyira meg volt rendülve, hogy csak nehezen tudott nekikezdeni feladata végrehajtásának, és hogy elvonja Anna figyelmét, közvetlenül mielőtt lesújtott így kiáltott fel: „Hol a kardom?”.

Boleyn Annát jeltelen sírba temették, ma e márványpadló jelzi nyughelyét.

Fővárosi nyaralóhellyé alakul a városligeti csónakázó tó

 privát fotó - 2011

Fővárosi nyaralóhellyé alakul a városligeti csónakázó tó | Kultography magazine

“A szeretet Photoshopja”: Stekovics Gáspár fotói

 “A szeretet Photoshopja”: Stekovics Gáspár fotói | cosmopolitan69

Május 19-ig láthatók még a Nyitott Műhely-ben Stekovics Gáspár fotóművésznek a magyar szellemi és kulturális élet elitjéről készített portréi. Az április 19-i kiállítás megnyitó Lőrinczy Attila irodalomtörténész laudációjában e találó szavakat mondta:  ’„Gondolj valamire, látszik az.“  Meglehet, Steko képeinek is ez lenne az egyik titka; pont akkor kattint, amikor valaki nagyon erősen gondol vagy érez valamit. ’

Hotel Meridien - tulajdonosváltás és egy kis épülettörténet

A dubaji Al Habtoor Csoport vásárolta meg jelenlegi izraeli tulajdonosától a budapesti Le Meridien szállodát, melyet a magyar állam még 1998-ban adott el.  Az épület története azonban ennél jóval régebbi.

Alig másfél millió akkori forinttal alapították a XIX. század derekán Triesztben az Adria(i) Biztosító Társulatot (Riunione Adriatica di Sicurta), amely hét évtized alatt úgy felgazdagodott, hogy csodapalotákkal ejtette ámulatba a Monarchia nagyvárosainak közönségét.

Így történt ez Budapesten is, ugyanis Frigyessy Aladár, a biztosító akkori elnöke úgy döntött, hogy reprezentatív házat építtet a város központjában. A megbízók az akkor csak alig elkezdődött modernizmus iránt különös vonzalommal  voltak, és a kiváltságos építészi képességekkel megáldott Lajta Béla köré csoportosult építészekre bízták a nemes arányokban és anyagokban épült budapesti Adria-palota megvalósítását.

Az épület egykoron (archív felvétel)

A premodern lakó- és irodaházat 14 db luxus lakásával Tőry Emil és Pogány Móric tervezte 1913-ban, akik - Lechner Ödön hitvallásának szellemében, de eszményítetten és elvonatkoztatva  - építészeti rendbe illesztették a nemzeti jelleget képviselő díszítőelemeket, és eljutottak az építészeti korszerűség akkor legmagasabb szintjére. Műveik - nemzetközi megítélés szerint is - az elsők között állnak. 

Hármuk alkotásainak - így az Adria-palotának - láttán sirathatjuk el a huszadik század elején oly lendülettel nekiindult, és az első világégéssel sajnos derékba tört korai modern építészetünk eredményeit és eszmeiségét. 

Így került sor a szálloda nevezetes elődjének felépítésére 1914 és '18 között Mann József és fia építőmesterek  irányításával. Az Adria-palotában a város legigényesebb bérlakásai kaptak helyet, melyeket a Deák Ferenc utcáról nyíló reprezentatív előcsarnok két lépcsőházából lehetett megközelíteni, míg a biztosítótársaság irodáihoz az Erzsébet térre néző előcsarnokból lehetett feljutni. A földszinten színvonalas üzletek, a tetőtérben műtermek működtek. 

A kiemelt városképi helyzetű, korai modern kőburkolatos épület finom eleganciájával kiemelkedő építészeti minőséget képviselt. A "szinte klasszikus nemességű" Adria-palota a magyar századelő egyik legjelentősebb épülete, elismertségét korai műemléki védelme is jelzi. Építészeti jellemzői: íves kihajlású, kovácsoltvas-rácsos erkélyek az első emelet előtt, a fentebbi nyílások elôtt csekély kilépésű francia-erkélyek. A legfelső szint ablakai ívesen, többi egyenesen záródik. 

A kőlap burkolatú homlokzat simaságát csak a nyílásokat keretező gyöngysoros díszítés és az épületsarkokon végigfutó faragott hengertag élénkíti. A harmadik emelet fölött vékony párkány fut végig. 

A palota kiváló épületszerkezete Budapest ostromát is rezzenéstelenül állta, és habár kiégett egy része, alig volt rajt helyrehozni való (erre 1949-50-ben került sor), amikor a főváros rendőrei beleköltöztek. Csak - fájdalom - a földszinti portálok semmisültek meg. A helyükre acélszerkezetek épültek be. A rendőrség 1997-ben költözött ki az épületből. 

Az egykori Adria-palotát. 1998-ban az izraeli Plaza Centers csoport vásárolta meg a 2080 m2-es beépített területet, és szállodává építette át.

Látványterv-kép

Meghitt, majdnem családias méret, finom eldolgozások, korabeli bútorzat, Magyarország gazdag művészeti  hagyományait tükröző művészi megoldások jellemzik a szállodát. Aranyozott oszlopfős korinthoszi falpillérek vezetik be a hallt, melynek tere két részre oszlik, a recepcióra..,

…. illetve egy antik kandallós "lounge" részre. A padlózat zöld és beige színű márvány, a recepció és a lounge bútorai mahagóniból készültek, padlózata pedig szőnyeggel díszített tölgy parketta.

Az előcsarnok egy üvegkupolás átriummal folytatódik. E dupla magasságú tér képezi a szálloda szívét, kovácsolt vas paravánokkal, egy gyönyörű csillárral valamint rúdlámpákkal megvilágítva.

Az átrium keleti oldalából nyílik meleg, elegáns légkörével a tölgy borítású Le Bourbon étterem. Innen lehet elérni melegebb időkben a Deák Ferenc utcára kihelyezett teraszt is.

Az Adria Palace Bar a bejárati ajtótól jobbra található, az épületnek az eredetileg használt előcsarnokát foglalja el. Ez a rész dór oszlopaival, márvány padlójával és márvány berakásos  falaival teljes felújításon esett át. Stílusával kellemesen harmonizál a sokszínű, puha kárpitozású mahagóni bútorzat.

A lobby szintjét egy új, márványból épült csigalépcső köti össze a mélyszinttel, ahol négy konferenciaterem és a tölgy borítású bálterem található.

Az épület szállodává való átépítésének megtervezésére Kolbe Tibor építészt kérték fel, aki kellő alázattal bánt a hajdani nagyszerű alkotással, és kiváló műgonddal járt el mindazzal, ami a keze ügyébe került. Meghagyta, bevitte az épületbelsőbe a homlokzat mészkövét, és eredeti állapotába állított helyrea palota előcsarnokát. A szálloda belső berendezése empire hangulatot kapott Julian Reed belsőépítész jóvoltából. A pesti belváros szívében lévő hotel 218 szobával rendelkezik.

Fotóim 2008-ban készültek

Péter és Dávid emlékére - Kieselbach

 Abban a korszakban történt mindez, amelynek névadójáról, Horthy Miklósról, utcákat és tereket akarnak elnevezni, sőt még lovas-szobrot is állítanának neki. 

Péter és Dávid emlékére - Kieselbach

Moszkva - Győzelem Napja

Moszkva – Vaszilij Blazsennij székesegyház

Fotóim ugyan nem győzelem-napiak, DE Moszkvában készültek az 1972-es esztendő csaknem kibírhatatlanul meleg kontinentális meleg nyarán.

Kreml – Uszpenszkij Székesegyház

…az a picike, piros-fehér virágos ruhás alak én valék..

Ezért aztán a mai május 9-i napon, melyen Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és a többi szovjet utódállam a II. világháborúban aratott győzelmét ünnepli…

Kreml – a hatalmas ágyú (Car puska) az Uszpenszkij Székesegyház előtt

…úgy gondoltam, hogy aktuális a negyven esztendővel ezelőtti moszkvai elviselhetetlen páratartalmú, árnyékban 40 fok feletti nyár felidézése, mely alkalmával…

…ebben a csodálatos, légkondicionálás nélküli „Gosztyinica Leningradszkaja” szállodának a XVII. emeletén laktam. A hotel a Kievszkij Vokzal (Kiev pályaudvar) tőszomszédságában állt, ahová a Szovjetunió majd’ minden részéből éjjel-nappal öt, vasból készült, viaduktokon szinte percenként robogtak át a vonatok.

Talán azt mondanom se kell, hogy mindez a szálloda tövében egymás alatt-fölött  történt (azaz hotelszobám ablaka alatt....) Így aztán hiába volt ablakom éjjel-nappal tárva-nyitva, részint a hőségtől, részint pedig a zajtól jóformán semmit se aludtam. Elképzelhető, mily kipihenten mentem ilyen éjszakák után a másnapi tárgyalásokra…

Hát ennyit Moszkváról, no meg a Győzelem Napjáról – részemről….

Székely Mihály - a nap szülötte

Borisz Godunov-ként

111 évvel ezelőtt, 1901.május 8-án Jászberényben született Székely Mihály operaénekes,a magyar operaművészet egyik legnagyobb büszkesége.

Énekelni László Gézánál tanult. A Városi Színházban 1923-ban mutatkozott be a Remete (Weber: A bűvös vadász) szerepében. Még ugyanebben az esztendőben szerződtette az Operaház, ahol Ferrandót (A trubadúr) énekelte először. Két év múlva Franz Schalk, a bécsi operaigazgató ajánlott neki szerződést, de Székely Budapesten maradt s fokozatosan a társulat vezető basszistája lett. Vendégszerepelt Berlin, Bécs, Barcelona és Firenze színpadain is. E korszakát A kékszakállú herceg vára 1936-os felújítása tetőzi be. A próbákon jelenlevő Bartók néhány magas hangnál Székely adottságaihoz igazította a szólamot.

1940-ben Edward Johnson, a New York-i Metropolitan igazgatója keresi meg Székelyt, de a háború közbejötte meghiúsítja az utazást. A zsidótörvények alóli kivételezettként Székely egészen Magyarország német megszállásig szerepelhetett a budapesti Operában, sőt, 1944 februárjában az ő kedvéért újították fel Cornelius vígoperáját, a parádés basszusfőszerepet kínáló Bagdadi borbélyt. A náci megszállás és a nyilasterror idején egy kispesti pap bújtatta a művészt plébániáján. 1945-ben az Operát igazgató triumvirátus tagja, de rövidesen lemond.

Doráti Antal hívására Amerikába utazik, ahol Johnson megújítja az ajánlatát. 1947. január 17-én lépett fel először a Metropolitanben (Hundingot énekelte A walkürben). 1950 nyaráig maradt a színház kötelékében. Miközben ott évtizeddel idősebb, világhírű szólamkollégák, Alexander Kipnis és Ezio Pinza repertoárjának egy részét kellett átvennie, itthoni kötelezettségeinek is eleget tett immár Tóth Aladár igazgatósága alatt. A Met új igazgatójának, Rudolf Bingnek az első (1950/51-es) évadját nyitó Don Carlosban II. Fülöp szerepe várt rá, amikor a sztálinista diktatúra (akárcsak Svéd Sándort) Székelyt sem engedte többé a vasfüggönyön túlra. Csak az 1956-os forradalom után jelenhetett meg újra Nyugat-Európában, legtöbbször a Kékszakállú előadásain, 1957-től pedig rendszeresen a Glyndebourne-i Fesztiválon. Hatvanadik életévén túl halálos kór támadta meg. Utoljára 1963. március 5-én énekelt az Operaházban, a Boccanegra Fiescóját. Másnap megoperálták, de nem élte túl a műtétet.

Székely 84 színpadi szerepének több mint fele jelentős feladat volt, ideértve az úgynevezett "egyáriás" Markét, Koncsakot, Gremint és 20 opera középponti figuráit. Noha diszkográfiája nem mondható gazdagnak, a hangi hagyaték szerencsére az utóbbiakból a legbőségesebb.

A Mozart-részletek, Székely legkedveltebb darabjai, nem hiányozhattak hangversenyműsoraiból sem. Végső zenei megformálásuk évtizedes tapasztalat eredménye, amit feldúsított, hogy valamennyit Klemperer irányításával is játszotta. 1947-50 között 25 közös előadásuk volt (az alábbiakon kívül Rocco, Pogner és Ochs báró). Osmint 1931-ben osztották rá először, s nyomban nagy sikert aratott vele. A figura teljes kimunkálása az 1935-ös felújításhoz kapcsolódott, amikor Erich Kleiber tanította be az operát, majd a szerepet 1957-től Székely öt évadon át Glyndebourne-ban is énekelte.

Sarastrót szintén megjelenítette a Glyndebourne-i színházban és más külföldi utak alkalmával is. Először 1925-ben kapta meg a szólamot, a hazai kritika kezdettől méltatta fokozatos fejlődését a szerepben. Az F-dúr ária Székely egyik zenei névjegyévé vált, a Rádió révén szó szerint milliók ismerték fel a hangját e felvételről. Leporello 1941 óta kapott helyet alakjainak gyűjteményében. A háborús viszonyok közötti Don Giovanni-felújításból a kritika csak őt és Pataky Kálmánt dicsérte. Ez a figura Klemperer keze alatt érett be.

Székely neve a komikus és magasztos maszkok mellett a tragikus Fülöpét hívja elő legélesebben a hazai operalátogatók nemzedékeinek emlékezetéből. Sparafucile, Ramfis és a Gvárdián előzték meg a két monumentális Verdi-alakot, Fülöpöt és Fiescót. A múlt századi Nemzeti Színházi bemutató után az Operaházban csak 1934-ben játszották először a Don Carlost. A két nagy szerepet Székely a 1928 óta Budapesten működő zseniális olasz karmester Sergio Failoni és egy zseniális magyar rendezőpáros, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv produkcióiban tanulta be és érlelte naggyá. A Simon Boccanegra 1937-es magyarországi bemutatásakor magától értetődött, hogy Fiesco szólama is Székelynek jutott.

A fenntartás nélküli dicséretek megismétlődtek. Az 1949-50-es évadban a siker elkísérte a magyar énekest a Metropolitan színpadára és a társulat turnéira is. Hatalmas humorú Basiliója 1924 óta ágált a színpadon; 1949-ben egy hangversenyszerű előadásban Tito Schipa, Gyurkovics Mária és Svéd társaságában remekelt a népszerű Rágalom-áriával.

A művész szintén kiemelkedő műhelymunkában vehetett részt Issay Dobrowen budapesti rendezői és karmesteri működésének idején. 1936 végén, illetve 1938 legelején állították színre a Hovanscsinát, illetve az Igor herceget. A fennkölt papról, Doszifejről nem maradt hangzó emlék, de Székely kedvelt Koncsak kánjából igen. Az áriával Dallasban és Moszkvában is hódított. Gremin hercege az 1932-es bemutatkozás után az 1951-es felújításon (Osváth, Udvardy Tibor és Svéd partnereként) már tökéletesre csiszolt lírai portrénak hatott. Székely orosz repertoárjának csúcsteljesítménye azonban a Borisz Godunov címszerepe. Ebben a műben 1930-tól Piment énekelte. Az 1947-es felújításnak a karmester Ferencsik János és a rendező Nádasdy-Oláh páros mellett Székely és Fodor (Varlam) voltak a hősei.

Hangjának különleges mélysége, zengő tónusa, valamint kimagasló színészi képességei a XX. század legjelentősebb basszistáinak sorába emelték. Művészi munkáját Kossuth-díjjal (1950, 1955) és Kiváló Művész címmel (1950) ismerték el.

Kisgimnazistaként én már mindösszesen két híres szerepében láthattam és élvezhettem hangját az Operaház színpadán: először Borisz Godunovként, aztán nem sokkal halála előtt ( 1963. március 6.) Sarastro-ként.

1967-től a Terézvárosban az Operaház közelében egy utca őrzi nevét. 

Emlékezzünk rá!

"Dervis Kávézó" - Pécel

Meghitt hangulatú török kávézó, ahol még a gyerkőcök se unatkoznak!

 

https://picasaweb.google.com/108167644623814152062/DervisKavezoPecel

Anyák napjára: Tőlem - Neked

Gellérthegy - 1956.- nyara

„Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
minden pillanatban gondolt ő reád.
Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt,
félretolt az útból, s elé ő feküdt.”

/Falu Tamás/

Moszkva 1969-ben – egy amerikai fotós szemével

 

Moszkva 1969-ben – egy amerikai fotós szemével - Outline blog

Audrey Hepburn – a szeretet tündére ma lenne 83 éves

 Audrey Hepburn – a szeretet tündére ma lenne 83 éves | cosmopolitan69

E hozzánk soha el nem jutó privát kiállításról készített összeállítás mindazok számára, akik hozzám hasonlóan szerették és szeretik Audrey Hepburn-t , aki Tolsztoj „Háború és békéjének” Natasájaként lopta be magát szívembe, örökre.

Szerb Antal - 1901. május 1.

Az író és irodalomtörténész Szerb Antal asszimilált zsidó család gyermekeként 1901. május 1-én Budapesten született a Deák Ferenc utca 16-ban. Keresztapja nem más, mint Prohászka Ottokár volt. Gimnáziumba a piaristákhoz járt. 1920-tól a pesti egyetem bölcsészkarának magyar-német szakos hallgatója lett.

Vas utca – az egykori Kereskedelmi Fiúiskola, ahol Szerb Antal tanár volt

Versei a „Nyugat"-ban jelentek meg. Regényei mellett – legjelentősebb műveként – A világirodalom története címen megírta azt az irodalomtörténeti összefoglaló művet, melyet tanulmányaim során magam is sűrűn forgattam. 1935-ben megkapta a kor legmagasabb irodalmi kitüntetését, a Baumgarten-díjat.

A geometrizált és monumentális formájú iskola…

...a neves építész, Lajta Béla tervei alapján épült..

Születésnapi köszöntőként álljanak itt sorai, ahogy önmagáról az „Utas és a holdvilág" című regényében írt:

"Gimnazista koromban a sétálás volt a legfőbb szórakozásom. Vagy talán inkább a csavargás. Kamaszról lévén szó, ez a kifejezés találóbb. Pest minden városrészét külön-külön, szisztematikusan felfedeztem. Minden városrésznek, sőt minden utcarészletnek külön hangulati értéke volt számomra. Különben ma is éppúgy el tudok szórakozni a házakkal, mint akkoriban. Ebben nem öregedtem. A házak nekem nagyon sokat mondanak. Nekem olyanok, mint amilyen régebben a természet volt a költők számára, vagy az, amit ők természetnek neveztek.

De legjobban mégis a budai várat szerettem. Régi utcáit sose untam meg. A régi dolgok akkor is jobban vonzottak, mint az újak. Csak annak volt mélyebb valósága a szememben, amibe sok-sok emberélet ivódott már bele, amit úgy tett maradandóvá a múlt, mint Kőmíves Kelemenné magas Déva várát. Milyen szépen fejezem ki magam, figyeled? Talán ez a jó Sangiovese-bor teszi."

Ha valami miatt a Vas utcán át visz az utam és meglátom ezt az iskolát, mindig eszembe jut néhai híres tanára: Szerb Antal

Privát fotók – tőlem

Az utolsó Trabi

A Trabant egy keletnémet autó volt, melyet a VEB Sachsenring gyártott, és melyből az első, immáron szériában gyártott kocsi 1957. november 7-én gurult le a futószalagról.

A motorizáció kis csodájáról e képes-szöveges visszaemlékezés a

közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre:)

Danzig (Gdansk) - múlt és jelen

A Balti tenger partján fekvő egykori bájos Hansa-várost…

….a borostyán egyik fő származási helyét...

 ...mely a II. világháborúban, szinte a földdel vált egyenlővé (lsd. még korábbiakból „Danzigi korridor”, valamint a híres-hírhedt Westerplatte)…

…mára csodálatosan rendbe hozták…

 …és készül az Európai Futballbajnokságra, melynek egyik helyszíne lesz és ahová ebből az alkalomból 170.000 ezer szurkolót várnak.

A játékok helyszíne már elkészült: a futbalstadion kívülről…

…és belülről…

Az eredményeket meg majd nyáron meglátjuk, addig viszont szétnézhettünk egy tipikusan észak-német városkában, mellyel a történelem viharai folytán most Lengyelország büszkélkedhet.

Összeállításom a „Spiegel” nyomán készült